1932-őt írunk, és a helyszín Boston. Hogy egy kicsit közelebb kerüljünk helyhez és időhöz, nézzük meg, hogyan is nézett ki Kathleen Tessaro Ritka kincsek című regényének világa.

Először is még életben volt a Volstead-törvény (közismertebb formájában a szesztilalom rendelet), ami köztudottan nem volt éppen az amerikai kormányzat legsikeresebb döntése. Hiszen ezzel az alkoholizmust akarták felszámolni a közerkölcsök (és a gazdaság) helyretétele érdekében, de mindösszesen annyit sikerült elérniük, hogy átrendezték a piacot, és egy olyan „uralkodói réteget” hoztak felszínre, amit – valószínűsíthetően – nekik sem állt szándékukban; nevezetese a maffiát. Igen, ez itt Al Capone és a szervezett bűnözés felvirágzásának ideje volt. Még egy év, és a törvényt eltörlik – bár néhány államban még hosszú ideig érvényben marad -, de ’32-ben még hivatalosan nem lehetett szeszesitalhoz jutni az USA-ban.

Már közeleg a New Deal is, de erre és hatásaira még azért néhány évet várni kell. Ez pedig nem jelent mást, mint munkanélküliséget, éhezést, hiánygazdálkodást és velejáróit. Nem egy irodalmi alkotás révén már mi is megismerkedhettünk ezekkel az állapotokkal, és olvashattunk férfiakról, akik – lévén társadalmilag rájuk osztott szerepüknek képtelen voltak megfelelni – meghasonlottak önmagukkal és az önsorsrontás különböző formáiba menekültek. De mi a helyzet a nőkkel? Hogyan alakul az ő életük, ha nincs vagy látható távolságban nem is volt férfi – azaz eltartó – mellettük? Ők éppúgy részei a munkanélküliek társaságának; ugyanúgy érzékelik az egyre hosszabb várakozást az egy-egy munkalehetőségre pályázók sorában; ugyanúgy tódítanak és ferdítenek, ha úgy látják, ezáltal nagyobb eséllyel jutnak álláshoz.

Hősnőnk, Maeve egy évig New Yorkban próbált szerencsét. Puszta munkanélküliségnél azért több oka is volt, hogy oda meneküljön. Boston egy olaszok és írek lakta közösségében nőtt fel; legjobb barátnője is olasz, és közös gyermekkori terveikben szomszédos ház, egyidős gyerekek, és persze, örök barátság szerepelt. Ám a kiválasztott partnerrel, egy bokszolóval Maeve édesanyja nem értett egyet, és maga a lány sem volt még felkészült egy tartós kapcsolatra, és annak minden kötelékére. Így hátat fordít mindennek, és egy jobb jövő reményében a nagyvárosba költözik. Elsődleges célját ugyan kipipálhatja, hiszen gyorsan túlesik egy abortuszon, de ennél a lépésnél meg is akad. Válság van, méghozzá a Nagy Világválság, így csak táncosnőnek kell egy kis mulatóba.  De hogy elviselje ezt az életet, inni kezd. És ezért idéztem fel Önöknek a Volstead-törvényt, mert ennek sikeres megvalósulása esetén ez nem következhetne be, nevezetesen az, hogy Maeve szépen-lassan alkoholista lesz. Betty Ford jótékonysági intézménye még majd száz évet várat magának, de hősnőnknek nem is igazán lenne esélye ilyen gondoskodásra: ő egy elmegyógyintézetbe kerül, miután egy üveg pia társaságában a kádban felvágja ereit. Hosszú az út felfelé a gödörből, és csak a hazai környezet segíthet ebben, így Maeve hazamegy Bostonba. Azonban itt sem választhat kedve szerint munkát. Az egyetlen – ellopott – lehetőséggel pedig csak úgy élhet, ha megtagadja származását, hiszen egy disztingvált és művelt fiatal eladót keresnek a Winshaw és Kessler műkereskedésbe, aki semmiképpen sem lehet ír származású. És bár édesanyjának nagyon nem tetszik, de lehullnak a lány vörös tincsei, hogy egy szőke bubifrizurának adják át a helyet.  Így már Mister Kessler is lát benne fantáziát, és lassacskán elkezdi bevezetni őt a régiségek világába. No, meg a vevőkébe, hiszen mégiscsak kereskedésről beszélünk, és eladni is tudni kell. Az üzlet másik tulajdonosa, Winshaw a világot és az ásatásokat járja, így szerezve be a műtárgyakat. A legutolsónak érkező szállítmány egy görög vázát és egy tálat rejt, melyek a lány életének újabb fejezetét nyitják fel. Búr származású vevői más társadalmi közegből kerülnek ki, és ő kétségbeesetten szeretne megfelelni az elvárásaiknak. Így hát hazudik. De vajon csak ő? Már a kérdésből is következik, hogy senki nem az ebben a világban, mint akinek látszani akar; titkok és hazugságok nem is olyan rejtett hálózata szövi be szereplőink életét.

Engedem Önöket szabadon kószálni ebben a világban; érteni és értelmezni a tettek mozgatórugóit.

Erre a történetre igazán ráillik az a régi mondás, hogy „ami nem öl meg, az megerősít”! De csakugyan olyan régi ez? Szerencsére ma már elég egyetlen klikk, és rögvest megvilágosodtam: a mondat Friedrich Nietzsche-től származik. Ráadásul a fent elemzett események időpontjában még maga a filozófus sem született meg, nemhogy – ezentúl - örökérvényű gondolata! Így maradok annál a hasonlatnál, amit Kathleen Tessaro használ: a kintsuginál. Ez a fogalom – azaz technika – nem olyan közismert, de feltétlenül érdemes néhány szót erre (is) elvesztegetni. Élt a 15. században egy japán sógun, aki eltörte kedvenc teáscsészéjét. Mondhatnánk ugyan, hogy neki aztán nem jelentett volna semmilyen nehézséget, hogy újat vegyen helyette, de! Mivel valóban nagyon gazdag volt, így azt is megengedhette magának, hogy ragaszkodjon ehhez a hétköznapi tárgyhoz és megragasztassa. Ilyen egyszerű, ám ebből született egy máig népszerű restaurálási technika, aminek lényege, hogy előbb egy Japánban őshonos növény gyantájával összeragasztják a darabokat, majd – mivel ez az anyag erősen mérgező! – kap egy dekoratív és kellőképpen élelmiszerbiztonságos bevonatot: aranyfüstöt. Innentől kezdve nem kétséges, hogy immár egy új műalkotással van dolgunk, ami lényegesen több, mint az eredeti darab; így módosítok is az általam restaurálásnak nevezett technikán, és nevezzük immár alkotó módszernek. (Csak hogy gyönyörködtessem Önöket: https://fidelio.hu/vizual/kintsugi-avagy-igy-lesz-muveszet-a-serulesekbol-139036.html) És ez a folyamat igaz Maeve-re is, aki minden egyes megélt pillanattal egyre inkább önmagává válik, és már nem az az érdekes, kinek mutatja magát, hanem az, ki is valójában, és kinek kell nehezen elért önazonossága. 

Éppen csak fellebbentettem a függönyt erről a nagyívű előadásról. Ha pusztán egy szerelmi történetet szeretnének, akkor nem ez a megfelelő darab, de ha egy jól megírt, és gondolkodásra ösztönző könyvet szeretnének, akkor jó választás.