Az Egek ezen a héten számolatlanul és – számla nélkül – ontották ránk a D-vitamint. Remélem, mindannyiuknak volt lehetősége a felhalmozásra! Nem úgy, mint a könyvek esetében. Naponta legalább háromszor tettem szemrehányást magamnak, hogy legutóbbi könyvtárlátogatásomkor nem voltam telhetetlenebb. De…

Ezúttal nemcsak olvasásra, de virtuális kiállításlátogatásra is invitálom Önöket. Teszem ezt Fiona Davies: A mestermű című regénye kapcsán, aki - az általam már elemzett művéhez hasonlóan (lásd Dakota-ház – A lakcím) - ezúttal is egy nevezetes New York-i épület köré keríti történetét. Dramaturgiája…

Ennek a könyvnek kétszer, de inkább háromszor kellett „rámköszönnie”, hogy végre beleolvassak. Akitől kaptam, a címe miatt ajándékozott meg vele, de nekem éppen a címe nem mondott semmit, azaz inkább csak unalmat sugallt. Márpedig, ha az ember nem ismeri a szerzőt, akkor kénytelen a címből…

Végre! Ez az egyik kedvenc regénytípusom, amikor múlt és jelen – úgy száz év különbséggel -, egymás mellett, összekeveredve, egymást kiegészítve, magyarázva játszódik. Fiona Davis regényében is szerencsés ez a párhuzamos dramaturgia. És a múltbeli szál ráadásul bővelkedik információban, ami (netes)…

Sosem gondoltam volna, hogy az ártatlan, intellektuális, beszélgetésre invitáló könyvklub egy pszichohtriller apropója is lehet! Bár valószínűleg ez utóbbiban – azaz a beszélgetésben – rejlik a lehetőség maga. Mert lehet választani olyan művet, amit képesek vagyunk kívülállóként szemlélni, és…

Úgy kezdődött, hogy „villamos-könyvet” kerestem. Súlyra könnyűt, tartalomra könnyedet. A Vörös pöttyös nem lehet rossz választás, hát levettem a „Tartós hullámot” (mondván: úgyis épp hajvágatással kacérkodom…). És belenyúltam valamibe, amit senkinek sem lenne szabad kihagyni: a mostanában oly…

Ajánlom ezt a könyvet annak a kardiológiai asszisztensnek, aki évek óta vigyáz rám a terheléses vizsgálatok alatt, és aki – mint elmondta – szívesen dolgozna egy hospice-házban. Ha biztos lehetnék abban, hogy ilyen emberek vesznek majd körül, nekem se lenne ilyen nehéz a majdani döntés… Ilyen az…

Minden a kígyóval kezdődött… Ugyanis brutálisan „kivégzik” Ferenc József kedvenc anakondáját, Hildegardot a bécsi állatkertben. Így veszi kezdetét a Monarchia-krimik újabb darabja. Sokadmagammal együtt nagyon kedvelem a régebbi korokban játszódó izgalmas történeteket; nevezzük őket…

Ma tapintatosan figyelmeztetett a Facebook, hogy rég (???) nem posztoltam semmit, és követőim – esetleg – hiányolják a bejegyzéseimet. Hááát, így legyen! Éppen ezért befejeztem (a kötetet már két napja…), a Michelle Richmond Házassági szerződés című könyvén való rágcsálásomat, így eljött az ideje,…

Adott egy rendkívül szórakoztató, sokszor nevetésre ingerlő, a krimi izgalmát kínáló ízig-vérig mai lektűr. A lapokon a főhős, Sauveur Saint-Yves pszichológus esetei kerülnek feldolgozásra, akinek egyedi keresztneve: Megváltó, egyesekben feltétlen bizalmat, másokban azonnali ellenszenvet generál.…